SZABÁLYTALAN KONTÚROK
FOGYATÉKOSSÁGTUDOMÁNY MAGYARORSZÁGON

Szerkesztette:
Bányai Borbála – Fazekas Ágnes Sarolta – Sándor Anikó – Hernádi Ilona

 

EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM • BÁRCZI GUSZTÁV GYÓGYPEDAGÓGIAI KAR
Budapest, 2019

 

A konferenciakötet háttérmunkálatai a Fogyatékosságtudományi Doktori Műhelyben
és a Fogyatékosság és Társadalmi Részvétel Intézetben készültek

Részlet a bevezetőből:

‘A 2017-es évben az Ötödik Fogyatékosságtudományi Konferencia nyitó előadását egy a témában jártas és nemzetközileg is elismert szakember Margrit Shildrick tartotta. Előadásában az emberi testtel és technológiákkal kapcsolatos kérdéseket járta körbe. Az emberi létezés határainak kiterjesztése kapcsán a protézis megtestesülésben játszott szerepét, helyét elemezte. A második vitaindító beszéd a fogyatékosság, a szexualitás, a szexuális állampolgárság témakörökhöz kapcsolódott.
Julia Bahner a szexuális asszisztencia elméletének, politikájának és gyakorlatának értelmezését vállalta. A fejezetben olvasható még Hernádi Ilona és Könczei György gondolatáramlása a társadalmi egyenlőtlenségeket reprodukáló tudományos, illetve fogyatékosságtudományos diskurzusokról.
Kérchy Anna a társadalmi nem és a fogyatékosság kulturális olvasatainak tükrében elemzi a sokféleség és a Másság eltérő formáit, az elkülönítés, az elkülönülés potenciális folyamatait.
Kiss Virág vizuális nevelő és művészetterapeuta a poszthumán és a kortárs művészeti jelenségek találkozási pontját megragadva vizsgálja az emberi testet. A 2018-as Hatodik Fogyatékosságtudományi Konferencia nyitó előadását Tom Shakespeare – tudós, fogyatékosságügyi aktivista, egyetemi tanár, rádiós műsorvezető, stand-up komikus, kutató, író, fogyatékos személy – tartotta. A személyi segítés rendszerével összefüggésben a hatalom, az érzelmek és az etika kérdéseiről beszélt.
Pechan Eszter és Gurbai Sándor az intézetben lakó intellektuális és/vagy pszichoszociális fogyatékossággal élő nők szexualitása, anyasága, az őket érő erőszak – a mai napig tabunak számító – kérdéseit járta körbe.
Keveházi Katalin, Svastics Carmen és Kánya Kinga a fogyatékossággal élő gyermekeket nevelő anyák munkaerőpiaci helyzete kapcsán mutatta be a Motiváció és a JÓl-LÉT Alapítvány Nóra-Támaszpont 2014-2016 című programját.

GENDER, TEST,
SZEXUALITÁS,
FEMINIZMUS

 

Article TITLE:  ’A gondoskodó tervezés és gyakorlati reflexiók’

ABSZTRACT
Tanulmányom célja a designkultúra-tudomány és a kritikai fogyatékosságtudomány kapcsolódásának vizsgálata. Munkámat a digitális design területén végzett korábbi tapasztalataim és a 3D-nyomtatás ismerete előzte meg. Ebből eredően tervezői gondolkodásban a személyre szabott design lehetőségeire koncentráltam. Munkám fókuszpontja a személyre szabhatóságon belül a fogyatékossággal élő emberekkel kapcsolódó designterületek feladatainak megismerése.
A tanulmány első szakaszában a reflektív practice módszereit használom egy konkrét esettanulmány vizsgálatában. Alkarprotézis tervezésekor felmerült kérdéseket elemzek, reflektálva a saját design-praxisomra.
Tervezői megközelítésből kiindulva a gyakorlati tapasztalatokban felmerülő jelenségek induktív logikai értelmezésén keresztül a grounded theory, magyarul megalapozott elmélet módszertani eszközrendszerével dolgozom, aminek eredményeként a protézis identitását és interpretációját fókuszba állító kérdésekkel folytatom az elemzést. Ennek érdekében a kapcsolódó tudományok mentén a poszthumanizmus kortárs területeit érintve irodalomkutatást végeztem. A fogyatékosságtudomány kritikai szemléletrendszerének használatával az egyénközpontú normatívákból kilépő tervezői eszközök felhasználásával a kapcsolódás tapasztalásának repertoárjára terelődött a figyelmem. Munkám tudományos hátteréül a Posthuman Disability Studies és Rosi Braidotti
The Posthuman című könyve szolgáltak. Emellett bemutatom a fogyatékosságtudomány és a designkultúra összekapcsolódásának történetét érintő alapfogalmakat. A beadott tanulmány javaslatot tesz a designkutatás alapjául szolgáló tudatosság és a reflexió dimenzióit felerősítő összekapcsolódás jelenségének megismerésére a különböző szakterületek és tudományterületek között.

Kulcsszavak: gondoskodó tervezés, normatívák, poszthumán, designkultúra